ÉNEKEM - Cochinchina
Találat: 479
BERNANOISE MARCEL1
I. Fizikai földrajz
Főváros: Mytho [Mỹ Tho] (72 km, Saigontól (Sài Gòn)). Románia tartomány Mytho A [Mỹ Tho] északi szélesség 10 ° 03 és 10 ° 35 között, keletre pedig 103 ° 30 és 104o38 hosszúság között helyezkedik el. 6 adminisztratív küldöttségre oszlik (Anhoa [An Hoà], Caibe [Cái Bè], Cailay [Cai Lậy], Bentranh [Bến Tranh], Chogao [Chợ Gạo] és a főváros), 15 kanton és 145 falu.
Északkeletre és északkeletre a tartomány tartomány határolja Tanan [Tân An]. Az északi határok Jones síkságában vannak, -tól SADEC [Sa Đéc] a községbe Phumy [Phú Mỹ] (Hungnhon kanton [Hưng Nhơn]). Kíváncsi módon fákkal és rizsföldekkel borítják őket, amelyek természetesen eltűnnek az áradások során. A falu Phumy [Phú Mỹ] a Jones-síkság határát már nem érintik áradások, hanem kelet-délkelet irányba lejtőn, és nemcsak a lejtős rizsültetvények jellemzik, hanem a különféle, többé-kevésbé kiterjesztett patakok is. Keleten, a tartományok mentén Gocong [Gò Công], Cua Tieu [Cửa Tiểu], Cua Dai [Cửa Đại] és a Kelet-tenger. Délen, a Mekong [Mê Kông], az elülső folyónak nevezik, amely elválasztja Mytho Tartomány [Mỹ Tho] Bentre [Bến Tre] (a Balai fióktelepe (Ba Lai) és Vinhlong [Vĩnh Long]. Délnyugatra a My Dong [Mỹ An Đông], amely a tartomány tartományának határa SADEC [Sa Đéc]. Nyugaton, a tartomány által SADEC [Sa Đéc]. Ezen az oldalon a határok szinte teljes egészében Jones síkságán vannak, kivéve az alsó részt, a folyó felé. Románia tartomány Mytho A [Mỹ Tho] felszíni területe 223.660 hektár.
Leghosszabb pontján, északkeletről délnyugatra, 115km hosszú, legszélesebb pedig 39km északról délre. A hatalmas delta közelében fekszik Mekong [Mê Kông] folyó, amely magában foglalja az Alsó-Cochin-Kína nagy részét. A folyónak azt a karját, amely a vizet folyja, alsó pataknak nevezzük, amely ismét megosztja a Mytho [Mỹ Tho], két fő ágba, úgynevezett cua (kapu), vagyis: a folyó torkolata, az egyetlen, cua Dai [Cửa Đại] (nagy száj), a másik cua előszoba [Ba Lai] (a Balai szája). A folyó szigeteivel van ellátva, amelyek közül a legnagyobb a Phutuc A [Phú Túc] nyugatról délkeletre egészen a Keleti tengerig nyúlik, ahol bankjai közel 20 km-t mérnek. A többi szigetet különféle módon eonnak hívják (homok bankok) vagy culao (sziget), annak alapján, hogy nemrégiben vagy ősi formában vannak-e. Románia része Mytho - tól északra található Mekong A [Mê Kông] folyónak hatalmas mélyedése van, amelyet a Jones síkság hatalmas medencéje alkot. Ez a hatalmas mocsaras, amely Alsó-Kochin-Kína területének csaknem egyötödét foglalja el, és Mytho [Mỹ Tho]. Északi részén található a Phongphu [Phong Phú], Phonghoa [Phong Hoá], Loi Thuan [Lợi Thuận], Loitrinh [Lợi Trinh] és Hung Nhon [Hưng NHơn]. Jones síkságainak helyi annamitneve a Dong Thap Muoi [Tháp Mười] (Thap Muoi síksága [Tháp Mười]) az ősi kambodzsai torony nevéből a Sadec területén, Jones-síkság közepén. Ők is hívják Dat Bung [Ưt Bưng] (szó szerint: föld, mocsár). Feltételezhető, hogy ez az ősi ágy volt Mekong [Mê Kông] folyó. A tartomány déli és délnyugati részén Mytho [Mỹ Tho], valamint a Mekong A [Mê Kông] folyó nem szenved az áradásoktól, hanem termékeny síkság ésgiong[Föld]. A talaj a Mytho [Mỹ Tho] agyagos (ingatag). A tartomány északkeleti és délkeleti részén a talaj homokos, amelyet „giong”És különösen termékeny. A felszíni területe Mytho Az [Mỹ Tho] területe 223.660 hektár. A távolság a fővárostól Bentre A [Bến Tre] 14 km-re található Mytho [Mỹ Tho] -ig Tanan [Tân An] 25km. Mytho Gocong [Gò Công] 34km, és Mytho [Mỹ Tho] -ig Vinhlong [Vĩnh Long] 68km.
Három fontos csatorna található itt: Mytho [Mỹ Tho]: 1. A legrégebbi, alatt kezdődött Minh Mang [Minh Mạng], a kereskedelmi vízi út vagy Dang Giang A [Gng Giang] -csatorna tovább halad a nagy folyó felé a Ba Beo és a Caibe A [Cái Bè] patakok. Összekapcsolja a dokkoló kommunikációját a Mekong [Mê Kông] Vaico-val, a Jones síkságán; 2. A fővárosokat összekötő vízi út Mytho [Mỹ Tho] és Tanan [Tân An]. 28km hosszú és 80 méter széles, állandóan őshonos hajók és bárkák használják; 3. A Chogao A [Chợ Gạo] -csatorna, vagy a Duperre-csatorna egyesíti a patakot a Kahon-patakkal, és ezáltal csatlakozik a Mekong [Mê Kông] folyó a nagyobb Vaicóval (áthaladva Godong [Gò Đông]). Ezt a csatornát 1877-ben feltárták, 10.500 30 km hosszú és XNUMX méter széles. Ez a leggyakrabban használt csatorna, amelyet a natív hajók, valamint az „Messageries” gőzösök használnak. Végül a Jones-síkságon átvágott öntözőcsatornák, amelyek ezt a síkságot értékes eszközzé teszik. Ezen a vízi utakon kívül Mytho A [Mỹ Tho] fémmel ellátott útja köti össze Saigon [Sài Gòn], áthaladva Románia fontos központjain Tanan [Tân An] és Cho Lon [Chợ Lớn]. A 16 km hosszú fémút csak 71 km - re található Mytho [Mỹ Tho] -ig Saigon [Sài Gòn] Románia területén található Mytho [Mỹ Tho]. A főpályaudvartól indul Mytho [Mỹ Tho], és elhalad a négy másodlagos állomáson: Trungluong [Trung Lương], Luongphu [Lương Phú], Tanhiep [Tân Hiệp] és Tanhuong [Tân Hương]. Mytho [Mỹ Tho] 4 gyarmati útvonallal rendelkezik, amelyek összekötik a szomszédos, a tartományokat és a plébániai útvonalak hálózatával, összekötve a falvakat és a kantonokat. A négy gyarmati út a következő: Mytho [Mỹ Tho] -ig Tanan [Tân An]; 2 Mytho [Mỹ Tho] -ig Gocong [Gò Công]; 3 Mytho [Mỹ Tho] -ig Bentre [Bn Tre]; 4. Mytho [Mỹ Tho] -ig Vinhlong [Vĩnh Long].
II. Közigazgatási földrajz
Románia tartomány Mytho A [Mỹ Tho] hat közigazgatási körzetre oszlik: Mytho [Mỹ Tho], Anhoa [An Hoà], Bentranh [Bến Tranh], Caibe [Cái Bè], Cailay [Cai Lậy] és Chogao [Chợ Gạo], 15 kanton és 145 falu. A tartomány fő piactértékei a következők: Mytho [Mỹ Tho] (főváros) Dieuhoa falu, Anhoa [An Hoà], Caibe [Cái Bè], Chogao [Chợ Gạo], Cailay [Cai Lậy], Bochi, Phumy [Phú Mỹ], Tanhiep [Tân Hiệp], Chogiua, Tanthach [Tân Th ,ch], Rachgam [Rạch Gầm], Badua, Caithia [Cái Thìa], Anhuu [An Hữu], Caungan [Cầu Ngan], Caila.
NÉPESSÉG
156 európai, 325.070 11.050 annamit, 56 XNUMX kínai, XNUMX indián.
III. Gazdaságföldrajz
12 / 2019
JEGYZET:
1: Marcel Georges Bernanoise (1884-1952) - festő, Valenciennesben született - Franciaország legészakibb régiójában. Az élet és a karrier összefoglalása:
+ 1905-1920: Indokínában dolgozik és az Indokína kormányzójának megbízatása;
+ 1910: a francia Távol-Kelet Iskola tanára;
+ 1913: őslakos művészetek tanulmányozása és számos tudományos cikk publikálása;
+ 1920: visszatért Franciaországba, és művészeti kiállításokat szervezett Nancy-ben (1928), Párizsban (1929) - tájképfestmények Lorraine-ról, Pireneusokról, Párizsról, Midi-ről, Villefranche-sur-merről, Saint-Tropez-ről, Ytalia-ról, valamint néhány ajándéktárgyról távol-keletről;
+ 1922: A dekoratív művészetekről szóló könyvek kiadása Tonkinban, Indokínában;
+ 1925: Nagydíjat nyert a marseille-i gyarmati kiállításon, és a Pavillon de l'Indochine építészével együtt dolgozott egy sor belső tárgy elkészítésében;
+ 1952: 68 éves korában meghal, és számos festményt és fényképet hagy el;
+ 2017: Festőműhelyét sikeresen indították leszármazottai.
REFERENCIÁK:
◊ Könyv “LA COCHINCHINE”- Marcel Bernanoise - Hong Duc [Hong Duc] Kiadók, Hanoi, 2018.
◊ wikipedia.org
A vastag betűs és dőlt betűs szót idézőjelek közé helyezzük - Ban Tu Thu állítja be.
Lásd még:
◊ CHOLON - La Cochinchine - 1. rész
◊ CHOLON - La Cochinchine - 2. rész
◊ SAIGON - La Cochinchine
◊ GIA DINH - La Cochinchine
◊ BIEN HOA - La Cochinchine
◊ TE DAU MOT - La Cochinchine
◊ ÉNEKEM - La Cochinchine
◊ TAN AN - La Cochinchine
◊ COCHINCHINA