CHAU DOC - Cochinchina

Találat: 524

BERNANOISE MARCEL1

I. Fizikai földrajz

    Cochin-Kína északnyugati részén található Chaudoc A [Châu Đốc] -t északon és nyugaton a Kambodzsai Királyság, délen pedig a Hatien [Hà Tiên] és Rachgia [Rạch Giá] és keleti részén Longxuyen [Long Xuyên] és Tanan [Tân An].

hegyrajz

     Ezt a tartományt, amelynek területe megközelítőleg 275.876 hektár, egy hatalmas síkság alkotja, amelynek hegye magasodik hét hegységgel, amelyeknek a legmagasabb pontja a Nui Cam [Núi Cấm] (880m), a fővárostól 40 km-re. A főváros közvetlen közelében található a Nui Sam A [Núi Sam], egy jóval kisebb, 232 méter magas hegy, amelynek csúcstalálkozóján szanatóriumot építettek 1896-ban.

VÍZRAJZ

     A Mekong folyó két ága átfolyik a tartomány teljes szélességén, amelynek két fő csatornája is van, a Vinh Te A [Vĩnh Tế] csatorna a Chaudoc A [Châu Đốc] patak 900 méterre van, ahonnan csatlakozik a Bassac A [Bassac] folyó a város északi részén, majd kelet felé halad tovább, a Jones hatalmas síkságán áthaladva a két hegy, a Nui Cau [Núi Cậu] és a Nui Tabec [Núi Ta Béc], és Chen Thanh faluban ér véget. Az Vinh An [Vĩnh An] -csatorna összeköti a Bassac Folyó a Bassac folyó egyik ágával Mekong [Mê Kông] folyó, kezdve: Phumsoai [Phum Soài], a faluban ér véget Hosszú Phu [Hosszú Phú], 100 méterre a Tanchau [Tân Châu]. 17 km hosszú és 15 méter széles.

ÉGHAJLAT

    Az éghajlat Chaudoc A [Châu Đốc] meglehetősen egészséges, hőmérséklete 18 és 26 fok között változik. Rendszeres esős évszak van májustól októberig.

UTAK

     A tartományt keresztezi egy útvonalak hálózata, amely a Chaudoc [Châu Đốc] Longxuyen [Hosszú Xuyên] (még nem nyitották meg a forgalom számára), A Chaudoc [Châu Đốc] Hatien [Hà Tiên] útvonal és a tartományi útvonalak innen: Chaudoc [Châu Đốc] Tinhbien [Tịnh Biên] és Chaudoc [Châu Đốc] Tanchau [Tân Châu]. A főváros 177km-re található Pnompen [Pnôm Pênh], 127km-re Hatien [Hà Tiên], 112 km-re Bockortól és 270 km-re Saigon [Sài Gòn]. Amikor az Longxuyen [Hosszú Xuyên] SADEC Megnyílik a [Sa Đéc] útvonal, Saigon [Sài Gòn] csak 225 km-re lesz a fővárostól.

II. Közigazgatási földrajz

     Románia tartomány Chaudoc A [Châu Đốc] 12 kantonra oszlik, 4 közigazgatási körzetre bontva, amelynek élén egy natív közigazgatási nyilatkozatot tettek. A négy kerület a következő:

  1. a Chauphu [Châu Phú];
  2. hogy Tanchau [Tân Châu];
  3. hogy Tinhbien [Tịnh Biên];
  4. hogy Triton [Tri Tôn].

III. Gazdaságföldrajz

MEZŐGAZDASÁG

     A tartomány két részre osztható: az alacsony fekvésű és a dombos kerületekre. A rizs és a kukorica képezi a fő termesztést,

a) Rizs: A belföldön termesztett rizs Chaudoc A [Châu Đốc] többféle: rizs „az idényben” „korai” rizs, „késői” rizs és „rizsflottta”. A „szezonban” kifejezett rizs, vagy a lua-mua megegyezik a Cochin-Kína többi tartományában termesztett rizsgel. Ezt a rizst csak az lYiton körzetben lehet termeszteni, mivel ezt a talajt nem elárasztja a Mekong-folyó. A Siamból körülbelül 12 évvel ezelőtt behozott „flottáns” rizs vagy lua-sa több fajtát tartalmaz, amelyeket speciális nevek jelölnek, vagy az származási országra, vagy a gabona alakjára, vagy a virágzás idejére vonatkoznak, vagy annak érettsége. Ennek a rizsnek az a sajátossága, hogy hamarosan másféle munka nélkül továbbítják, kivéve a gyomok vetését a mezőkön. Itt nincs talaj Chaudoc A [châu Đốc] valóban alkalmas a korai rizs vagy lua-som termesztésére, köznyelven hívva Lua Ba Trang [Lụa Bà Trăng]. E rizs termesztését csak az árvizek elmulasztása után próbálják megművelni. A „késői” rizst vagy lua-gianot az éves árvizeknek kitett körzetekben is termesztik, azok esési idején,

b) Kukorica: A rizs után a legérdekesebb a kukorica termesztése. Többé-kevésbé bárhol ültetik, de leginkább a Tanchau [Tân Châu] és Chau Phu [Châu Phú].

IPAR

    Két dekortáló gép van a Chaudoc [Châu Đốc], de ezek a gyenge termés miatt már egy éve nem működnek. Van egy elektromos gyár, amely közvetlenül működik Chau Phu [Châu Phú] (a főváros) havi kapacitása 4.000 kW. A selyemipart a következő területeken folytatják: Tanchau [Tân Châu] és Triton [Tri Tôn]. 180 selyemhernyó-óvoda, 43 fonóüzem és 41 szövőszék működik Tanchau [Tân Châu]. Szinte minden jól felszerelt kambodzsa Triton A [Tri Tôn] selyemhernyókat termeszt és korlátozott mennyiségű selymet gyárt saját felhasználásra. Gondtalanul és módszer nélkül működnek, és a selyem olyan gyenge minőségű, hogy kereskedelmi szempontból használhatatlan. Ennek ellenére a hanoi-i éves vásáron számos, az általuk készített ruhadarabot mutatnak ki, némi sikerrel. Vannak gránitbányák a Nui Sam [Núi Sam], amelyet néhány gyarmatosító, valamint kínai és annamit vállalkozók dolgoztak. Számos indigómű található a közelben Tanchau [Tân Châu]; az indigó jó minőségű, de rosszul előkészített. A csatorna partján élő bennszülöttek Vinh Te [Vĩnh Tế] készítsen rozsdás szőnyegeket és zsákokat (dem és caron). Ezeket csak a nők készítik, de az ipar valószínűleg elhalványul annak a ténynek köszönhetően, hogy a vaddisznók egyre ritkábbá válnak, annál inkább megtisztítják a talajt.

HALÁSZAT

     A tartomány lakosságának legnagyobb részét a halászat foglalja el. Nem csak a patakokban halásznak, hanem medencékben, halastókban és halakban is. A halakat frissen, szárítva és sózva értékesítik. Számos halot használnak a nuoc-mam, mam és olaj előállítására; A szárított és sózott halakat Kínába és Szingapúrba exportálják.

VADÁSZAT

   Vadászat Chaudoc Külön említést érdemel a [Châu Đốc]. A hegyvidéki kerület, a fővárostól kb. 17 km-re Triton felé tele van vadállatokkal. Vannak tigrisek, tigrismacskák, vadmacskák, párducok, szarvasok, vaddisznók stb. Rengeteg a mezei nyúl, a papagáj és a vadmadarak. A kambodzsák nagy vadászok. A falu lakosai gyakran rendeznek batikat. Amikor egy kambodzsai puska büszke birtokosa van, gyorsan kiváló lövéssé válik.

KERESKEDELEM

    Chaudoc A [Châu Đốc] jó piac Kambodzsa termékeire. A piacok Chaudoc [Châu Đốc], Tanchau [Tân Châu], Tinhbien [Tịnh Biên] és Triton A [Tri Tôn] folyamatosan bővül. Meglehetősen aktív kereskedelem van a Chaudoc [Châu Đốc] szarvasmarhafélékben, gabonafélékben és selyemben. Kínából származó áruk a tartomány belsejében lakók körében értékesíthetők. Azt is megemlíteni kell, hogy a Tonkinból származó áruk készen állnak az eladásra Chaudoc [Châu Đốc], valamint a többi tartományban.

BAN TU THƯ
1 / 2020

JEGYZET:
1: Marcel Georges Bernanoise (1884-1952) - festő, Valenciennesben született - Franciaország legészakibb régiójában. Az élet és a karrier összefoglalása:
+ 1905-1920: Indokínában dolgozik és az Indokína kormányzójának megbízatása;
+ 1910: a francia Távol-Kelet Iskola tanára;
+ 1913: őslakos művészetek tanulmányozása és számos tudományos cikk publikálása;
+ 1920: visszatért Franciaországba, és művészeti kiállításokat szervezett Nancy-ben (1928), Párizsban (1929) - tájképfestmények Lorraine-ról, Pireneusokról, Párizsról, Midi-ről, Villefranche-sur-merről, Saint-Tropez-ről, Ytalia-ról, valamint néhány ajándéktárgyról távol-keletről;
+ 1922: A dekoratív művészetekről szóló könyvek kiadása Tonkinban, Indokínában;
+ 1925: Nagydíjat nyert a marseille-i gyarmati kiállításon, és a Pavillon de l'Indochine építészével együtt dolgozott egy sor belső tárgy elkészítésében;
+ 1952: 68 éves korában meghal, és számos festményt és fényképet hagy el;
+ 2017: Festőműhelyét sikeresen indították leszármazottai.

REFERENCIÁK:
◊ Könyv “LA COCHINCHINE”- Marcel Bernanoise - Hong Duc [Hong Duc] Kiadók, Hanoi, 2018.
◊  wikipedia.org
A vastag betűs és dőlt betűs szót idézőjelek közé helyezzük - Ban Tu Thu állítja be.

Lásd még:
◊  CHOLON - La Cochinchine - 1. rész
◊  CHOLON - La Cochinchine - 2. rész
◊  SAIGON - La Cochinchine
◊  GIA DINH - La Cochinchine
◊  BIEN HOA - La Cochinchine
◊  TE DAU MOT - La Cochinchine
◊  ÉNEKEM - La Cochinchine
◊  TAN AN - La Cochinchine
◊  COCHINCHINA

(Nézett 2,284 alkalommal, 1 látogatók ma)