CHOLON - Cochinchina - 2. rész
Találat: 879
BERNANOISE MARCEL1
… FOLYTATOTT…
ADMINISZTRATÍV OSZTÁLYOK
Románia tartomány Cho Lon [Cho Lon] négy közigazgatási körzetre oszlik, a küldöttek irányítása alatt, a székhelyű fővárosban, Cangiuoc [Can Giuoc], nál nél Canduoc [Can Duoc] és Duc Hoa [Hoc Hoà]. Ezeket a küldötteket arra utasítják, hogy koordinálják a vezető férfiak munkáját annak érdekében, hogy aláírják őket a provincia vezetőjének, és felügyeljék az adminisztrátor és a felügyeletük alatt álló kantoni és kommunális hatalmak által kiadott utasítások megfelelő végrehajtását. . Az adminisztratív küldötteket kantoni fõbírók és alfejezetek segítik. 12 kanton található, 66 faluban. Mindegyik falut a vezető férfiak tanácsa irányítja, és nekik van egy közösségi költségvetésük, amelyet a tartomány prefektusa hagyott jóvá és bocsátott végrehajtóvá. 1924-ben a közösségi költségvetés összege 434.424 dollárra nőtt.
NÉPESSÉG
Románia lakosa Cho Lon [Cho Lon] szinte kizárólag annamitokból áll, és 201 183 lakosú. E népesség között 1973 kínai és korongos kínai, 11 európai, 2 kambodzsai és 9 külföldi. Az annamiták általában művelik a földet vagy kereskednek barokkjaikkal. A kínaiak szinte az egész hántolatlan kereskedelmet monopolizálják.
II. Gazdaságföldrajz
MEZŐGAZDASÁG
A talaj alakulatos kialakulása miatt felhasználható mindenféle talajművelésre. A rizs termesztése dominál. A 121 441 het területen a rizsgel termesztett rész 103.034 ha nagyságrendű, éves termelése 100.000 XNUMX tonna. Lehetséges megduplázni ezt a mennyiséget, mihelyt a fontos térségben hidraulikus munkák zajlanak Cau An Ha [Cuu An Hạ], megtermékenyítette és megszabadította az almától ez a hatalmas sík, eddig termékeny.
Cho Lon [Cho Lon] nem szenved az elárasztásoktól, mint a Mekon mentén fekvő többi tartomány esetében. A rizs termesztése az esős évszakoktól függ. Néhány évvel ezelőtt az ipari létesítményeket nagymértékben kipróbálták a tartomány északi részén. A faluban francia társaság alakult, melynek neve „Societe des Sucreries et Raffineries de l'Indochine”. Szia Hoa [Szia Ho Ho] az e régióban betakarított cukornád kezelése céljából.
A kukorica, a bab, a banán, a jamgyökér másodlagos termesztése szintén nagy érdeklődésre számot tart. A jelenlegi termés bőséges a helyi fogyasztás szempontjából. Végül narancsfák, citromfák, mangófák, banánfák és más egzotikus fák ültetvényeit kultúrálják mindenütt a lakások körül.
IPAR
Gyár Szia Hoa [Szia Ho Ho] - Ez az 1921 elején megalakult társadalom 800 ha területen terül el, ebből több mint 300 ha. Már beültetett cukornád. A gyár épületeinek területe 3 400 négyzetméter. és tartalmaz egy cukorgyárat és egy szeszfőzdét, amely a legújabb motorokkal és eszközökkel van ellátva. Az anyag teljes értéke körülbelül 500.000 XNUMX USD. A különböző konstrukciók értéke (gyár és épületek) összege 150.000 4 USD. A cukorgyáron kívül egy rum finomító létesítménynek, amelynek építése már befejeződött, már ebben az évben kellene melasszal foglalkoznia. Ez a gyár a 5000 órán belül 24–XNUMX rum gyártására képes.
A „Soci6te de Suereries et Raffineries de Szia Hoa [Szia Ho Ho] ”Nincs más ipari létesítmény. Vannak még néhány téglaégető kemence, kis fűrészüzem és kis méretű szalmamatracok, szalmazsákok és palackok szalmaborítói. De ez csak az ipari házi feladat kérdése, nagyon kis léptékben, korlátozott teljesítmény mellett.
KERESKEDELEM ÉS SZÁLLÍTÁS
A kereskedelem elsősorban a tartomány belsejében virágzik. A hántolatlan hús képezi a fő forgalmat. Az éves termelés mindig hagy egyensúlyt, amelyet aztán a gyárakba küldenek Cho Lon [Cho Lon] város. Nem szabad megemlíteni azt is, hogy nagyon sok és szorgalmas kereskedő lakosság létezik a kéregben, akik általában a nyugati tartományok termékeit vásárolják eladásra Saigonban vagy a Cho Lon [Cho Lon]. Az országot áthaladó sok csatornának köszönhetően a folyami kereskedelem nagyon kiterjedt. A szárazföldi szállítást illetően három olyan útvonalat nevezhetünk el, amelyeket rendszeresen használnak gépjárművek, amelyek biztosítják az áruk szállítását az egyik helyről a másikra. Az útvonal innen: Cho Lon [Cho Lon] nak nek Duc Hoa [Hoc Hoà]: 48 km., Az út innen: Cho Lon [Cho Lon] nak nek Rachkien [Rạch Kiến]: 22 km., Az út innen: Cho Lon [Cho Lon] nak nek Cangioc [Can Giuoc], Canduoc [Can Duoc]: 31 km.
BAN TU THƯ
12 / 2019
JEGYZET:
1: Marcel Georges Bernanoise (1884-1952) - festő, Valenciennesben született - Franciaország legészakibb régiójában. Az élet és a karrier összefoglalása:
+ 1905-1920: Indokínában dolgozik és az Indokína kormányzójának megbízatása;
+ 1910: a francia Távol-Kelet Iskola tanára;
+ 1913: őslakos művészetek tanulmányozása és számos tudományos cikk publikálása;
+ 1920: visszatért Franciaországba, és művészeti kiállításokat szervezett Nancy-ben (1928), Párizsban (1929) - tájképfestmények Lorraine-ról, Pireneusokról, Párizsról, Midi-ről, Villefranche-sur-merről, Saint-Tropez-ről, Ytalia-ról, valamint néhány ajándéktárgyról távol-keletről;
+ 1922: A dekoratív művészetekről szóló könyvek kiadása Tonkinban, Indokínában;
+ 1925: Nagydíjat nyert a marseille-i gyarmati kiállításon, és a Pavillon de l'Indochine építészével együtt dolgozott egy sor belső tárgy elkészítésében;
+ 1952: 68 éves korában meghal, és számos festményt és fényképet hagy el;
+ 2017: Festőműhelyét sikeresen indították leszármazottai.
REFERENCIÁK:
◊ Könyv “LA COCHINCHINE”- Marcel Bernanoise - Hong Duc [Hong Duc] Kiadók, Hanoi, 2018.
◊ wikipedia.org
A vastag betűs és dőlt betűs szót idézőjelek közé helyezzük - Ban Tu Thu állítja be.
Lásd még:
◊ CHOLON - La Cochinchine - 1. rész
◊ SAIGON - La Cochinchine
◊ BIEN HOA - La Cochinchine
◊ BIEN HOA - La Cochinchine
◊ TE DAU MOT - La Cochinchine
◊ COCHINCHINA