GIA ĐINH - Cochinchina
Találat: 523
BERNANOISE MARCEL1
I. Természetföldrajzi
HELYZET
Románia tartomány Giadinh [Gia Ä á ‹nh] Cochin-Kína keleti részén fekszik és a folyó mentén húzódik Saigon [Sà i Gòn] mintegy 100 kilométer távolságra a tartomány tartományától Tayninh [Tay Ninh] a Ganh Rai öbölbe, a Keleti-tengerre. Városai Saigon [Sà i Gòn] és Cho Lon [Cho Lon], amely régen a tartomány tartományához tartozott Giadinh [Gia Ä á ‹nh], azóta elkülönültek tőle, mivel önkormányzatokká váltak. A tartomány felszíni területe meghaladja a 180.000 XNUMX hektárt.
A határoló tartományok Giadinh [Gia Ä á ‹nh] a következők: északi részén Thudaumot [Thu ộu Một], keleti részén Bienhoa [Biên Hoà] és a Baria [Bà Rịa]; déli és nyugati részén Gocong [Irány Cong], Cho Lon [Cho Lon] és Tayninh [Tay Ninh].
II. Közigazgatási földrajz
A tartomány élén (mint Cochin-Kína összes többi tartományában) ott van a tartomány főigazgatója, adminisztrátor-helyettes segítségével, aki szükség esetén képviseli őt, a kolónia kormányzójának közvetlen irányítása alatt. A tartomány főnökét egy tanácsadó tanács segíti, amelyet a tartomány tanácsának hívnak, és az adminisztrátor közvetlen megbízása alapján az adminisztratív küldöttek, a kantonok főnökei és helyettesei, valamint a kerületek polgármesterei. Románia tartomány Giadinh [Gia Ä á ‹nh] 4 küldöttségből áll (Govap [Gò Vấp], Thuduc [Thủc], Hocmon [Hốc Môn], Nhabe [Nhà Bè]), 17 kanton és 166 kerület.
III. Gazdaságföldrajz
MEZŐGAZDASÁG
Terület területe Giadinh [Gia Ä á ‹nh] két különálló részre oszlik. a) Az alacsony fekvésű kerületek a Saigon folyó teljes delta részét képezik, amely gyakorlatilag az alulról kiterjed Saigon [Sà i Gòn] a tengerhez. b) A magasan fekvő homokos kerületek innen érkeznek Saigon [Sà i Gòn] a tartomány tartományainak határain Tayninh [Tay Ninh] és Bienhoa [Biên Hoà]. Ez a két természetes osztás két különálló mezőgazdasági kerülettel felel meg termeléseik jellege alapján. Az alacsony fekvésű körzetek alapvetően rizstermesztési körzetek. A tenger melletti kerületeket azonban sós víz elárasztja és paludális erdők borítják; elsősorban mangrove. A magasabb körzeteket szinte teljes egészében megművelik, kivéve a mocsaras mocsaras régiót Cau An Ha [Cuu An Hạ]. A nagyvárosok körül Giadinh [Gia Ä á ‹nh], Govap [Irány Vap], Thuduc [Thủc] és Hocmon [Hốc Môn], a földet nagyrészt kis részekre osztották, és nagy értéket ért el. A fő termelés a rizs, a cukornád és a dohány. A rizs termesztése évről évre csökken, lehetővé téve a cukornád és a dohány jövedelmezőbb ültetését. A másodlagos termesztés között szerepel a piackertészet, amelynek termékeit könnyen el lehet helyezni a Saigon [Sà i Gòn] és Cho Lon [Cho Lon], gyümölcsfák ananász, kukorica, bétel-dió, káposzta-pálma, tea, kakaó, paprika stb. Végül a mezőgazdasági jólét egyik fő forrása a meglehetősen fontos hevea (gumi) ültetvények.
IPAR
Ezt elsősorban a számos elektromos és gőzmentesítő gép képviseli, valamint a cukorfinomítók, fűrésztelepek, néhány festőműhely és fazekas. Ezen kívül vannak gránit és laterit kőbányák, papírgyárak és a nagy szeszfőzde a Thuduc [Thủc], valamint a part menti halászati ágazat.
ÚTOK ÉS SZÁLLÍTÁS
Románia tartomány Giadinh [Gia Ä á ‹nh] fontos közúti hálózattal rendelkezik, több mint 500 km-re. osztályozott útvonalak, és több mint 1200km. vidéki fémút vagy nem osztályozott töltés. Az országot vasúti átjáró indítja Saigon [Sà i Gòn] nak nek Nhatrang [Nha Trang] (Annam), villamos villamossal a Saigon [Sà i Gòn] Govap felé, és egy gőzös villamos út Govap-tól Hocmonig és onnan Govap [Irány Vap] nak nek Laithieu [Lai Thieu] (Thudaumot [Thủ Dầu Một]). A tartományban számos autószolgáltatás is működik. Ezenkívül a vízi szállítást a Cochin-Kína „Messageries Fluviales” cég biztosítja, a következők között: Saigon [Sà i Gòn, Cape St. Jacques és Baria [Bà Rịa], felhívja a Egy fasz [Egy Thít] és Cangio [Tud Gio].
LÁTNIVALÓK
Ebben a témában nincs különös érdeklődés. Csak néhány meglátogatandó történelmi emlékmű található: 1) A francia emlékmű, amelyet a Chi Hoa [Chí Hoà], az említett név csata emlékére. 2) A francia haditengerészet Lareniere alezredes sírja, a Tayninh [Tay Ninh] út. 3) Az Adran püspök sírja, amelyet a császár állított fel Gia Long [Gia Long], a Monseigneur Pigneau de Bahaine iránti imádatos hála tanúságaként. 4) Pagoda és sírja Le Van Duyet [Lê Văn Duyệt], az úgynevezett Nagy einuháknak, a császár marsallának és Kochin-Kína volt annamit kormányzójának (Giadinh városháza felé nézve [Gia Định]). 5) A sírja Le Van Phong [Le Van Phong] testvére Le Van Duyet [Lê Văn Duyệt] (Tan Son Nhut faluban [Tân Sơn Nhứt]). 6) Sírja Vo Tanh [Võ Tánh], valamint a Gia Long [Gia Long] (Phu Nhuan faluban [Phú Nhuận]). 7) Vo Di Nguy sírja [Võ Di Nguy], társa fegyverként Gia Long [Gia Long] (Phu Nhuan faluban [Phú Nhuận]).
VI. Történelem
Giadinh [Gia Ä á ‹nh] az a név, amelyet az első annamiták adott az ország azon részére, amelyen keresztül a folyó folyik Saigon [Sà i Gòn] folyik. Később a császár Gia Long [Gia Long] hivatalosan megadta ezt a nevet a Saigon és a Mekong folyók közötti teljes területnek, amelynek Saigon volt a fõ város. Utódja, Minh Mang [Minh Mạng] az Alsó-Cochin-Kína szervezésekor ugyanazt a nevet adott a tartománynak, amely a jelenlegi Tayninh [Tay Ninh], Cho Lon [Cho Lon], Gocong [Irány Cong], és a tartomány tartományának része Tanan [Tan An]. Ez a tartomány megtartotta nevét a francia megszállás első éveiben, ám 1871-ből származik, és különféle területi változásoknak vetették alá. A tartományt nagyjából a jelenlegi méretére csökkentették, és felváltva a főváros nevével nevezték el: Saigon [Sà i Gòn] és a kerület Saigon [Sà i Gòn]. 1874-ben a kerület központját áthelyezték Binh Hoa Xa [Bình Hoà Xá], egy falu a külvárosban, az „Avalanche” folyó bal partján, és a mai napig továbbra is a tartomány fővárosa. Végül, 1889 óta a körzet megnevezését megváltoztatták a tartomány megnevezésére. Anélkül, hogy érintnénk a kolónia francia megszállás előtti részleteket, elmondhatjuk, hogy a Giadinh [Gia Ä á ‹nhszorosan kapcsolódik a Cochin-Kína történetéhez. Ezt a körülményt a folyó torkolatában található földrajzi helyzete magyarázza Saigon [Sà i Gòn].
BAN TU THƯ
12 / 2019
JEGYZET:
1: Marcel Georges Bernanoise (1884-1952) - festő, Valenciennesben született - Franciaország legészakibb régiójában. Az élet és a karrier összefoglalása:
+ 1905-1920: Indokínában dolgozik és az Indokína kormányzójának megbízatása;
+ 1910: a francia Távol-Kelet Iskola tanára;
+ 1913: őslakos művészetek tanulmányozása és számos tudományos cikk publikálása;
+ 1920: visszatért Franciaországba, és művészeti kiállításokat szervezett Nancy-ben (1928), Párizsban (1929) - tájképfestmények Lorraine-ról, Pireneusokról, Párizsról, Midi-ről, Villefranche-sur-merről, Saint-Tropez-ről, Ytalia-ról, valamint néhány ajándéktárgyról távol-keletről;
+ 1922: A dekoratív művészetekről szóló könyvek kiadása Tonkinban, Indokínában;
+ 1925: Nagydíjat nyert a marseille-i gyarmati kiállításon, és a Pavillon de l'Indochine építészével együtt dolgozott egy sor belső tárgy elkészítésében;
+ 1952: 68 éves korában meghal, és számos festményt és fényképet hagy el;
+ 2017: Festőműhelyét sikeresen indították leszármazottai.
REFERENCIÁK:
◊ Könyv “LA COCHINCHINE”- Marcel Bernanoise - Hong Duc [Hong Duc] Kiadók, Hanoi, 2018.
◊ wikipedia.org
A vastag betűs és dőlt betűs szót idézőjelek közé helyezzük - Ban Tu Thu állítja be.
Lásd még:
◊ CHOLON - La Cochinchine - 1. rész
◊ CHOLON - La Cochinchine - 2. rész
◊ SAIGON - La Cochinchine
◊ BIEN HOA - La Cochinchine
◊ TE DAU MOT - La Cochinchine
◊ COCHINCHINA