Vietnam, civilizáció és kultúra – BÁNOSOK, ÉRMEGÖNGŐK, ÖNYV- és EZÜSTKOVÁSOK, BÁNDOK, BRONZALAPÍTÓK, LAKATOSOK

Találat: 228

Írta: PIERRE HUARD¹
(Az École Française d'Extrême-Orient tiszteletbeli tagja)
és MAURICE DURAND²
(Az École Française d'Extrême-Orient tagja³)
Átdolgozott 3. kiadás, 1998, Imprimerie Nationale Paris,

      They bádoggal, cinkkel és ónnal dolgozott. Az Occidentals érkezése előtt az iparuk a kalapokon átívelő kis kúpok, lámpaként szolgáló olajpoharak, ópiumot tartalmazó dobozok és néhány egyéb különféle edény gyártására korlátozódott. Utána hatalmas fejlődésen ment keresztül. Munka közben a hagyományos bádogos ülve vagy guggolva marad, energikusan használja ki a kezét és a lábát, amelyet a két nagylábujj, vagy a nagylábujj és a második lábujj újra egyesülve élő, rugalmas és szilárd satu alkotja. Ez lehetővé teszi, hogy a megmunkált tárgyakat a szabad kézzel kezelt szerszámok (reszelő, kalapács, szegecscsavar) kívánt beesése alatt mutassák be. Végül a vágási munkában az olló mozdíthatatlan ágát a nagylábujj rögzíti, miközben a két kéz egyike a mozgó ágat, a [190. oldal] másik keze pedig a vágandó fémlapot vezeti. A szó "quặp” fejezi ki azt a gondolatot, hogy egy tárgyat a második és a nagylábujj közé kell ragadni. [191. oldal]

ÉRME GÖRGŐK

[191. oldal]  TAz első érméket és aranyrudakat Lưu Xuân Tín öntötte Hanoiban, kínai technikával (Tín Lê Thánh Tôn alatt élt, azaz 1461 felé).
      TA jelenlegi öntött és olvasztott (de nem vert) érmék meglehetősen nagy mennyiségű zinnel kevert vályogot tartalmaztak.
        TA gyártási lánc a következő (lásd még az érmék (sapèques) gyártása a Revue Indochinoise-ban, 1900).

1. Homokformázás;
2. Cink fúzió;
3. Olvadt fém öntőformákba öntése;
4. Használható érmék válogatása.

ÖNYÖVÉSZEK és EZÜSTKOVÁSOK

     TAz ötvösök pártfogói a három testvér, Trần Hòa, Trần Điện és Trần Điền, akik a 6. század felé Kínában tanulták művészetüket.

    A fiókos kis láda, értékes anyagokat és tárgyakat tartalmaz, amelyeken dolgoznak, és egy dugattyús vízszintes fújtatóval (cái bễ) elegendő a hagyományos arany- és ezüstművesekhez. A ládából kilépő fújtatócsövet egy földbe ásott üreg fogadja. Két tégla és néhány darab szén alkot egy kemencét. Fémkarú fakalapács (búa và), gravírozási pontok, néhány fahasáb és egy kis üllő teszi teljessé ezt a professzionális hangszerelést. Kivéve néhány csengetést (ékszeres gyűrűk vagy láncszemek), nem gyártottak masszív tárgyakat. Minden ékszer ezüst- vagy aranylemezből készül, többé-kevésbé vastag, repoussé megmunkálással, formázással vagy bélyegzéssel, ha tiszta fémekről van szó, ötvözet nélkül, annál könnyebb. A mártott arany ékszereket forralt és tömény oldatba süllyesztik, vagy a sophora virágok (kapa) vagy tai chua maghéjból (Garcinia pedunculata). Ezután nagyon forró kénes fürdőben mossuk meg őket. [191. oldal]

TINMEN

      TAz örökös patrónus Phạm Ngọc Thành, aki 1518 felé vezette be a kínai technikát Észak-Vietnamban.
      [192. oldal] TA kalapált rézből készült hagyományos rizsfőző edények, ügyes, váltakozó ívekkel, tökéletes technikának bizonyulnak, az ínyencek csodálják.

BRONZALAPÍTÓK

     Törökös patrónusa a bonze Khổng Lộ, aki Kínában tanulta meg a réz olvasztását, és 1226 felé terjesztette el technikáját Észak-Vietnamban. Külső külföldi hatások figyelhetők meg, mint például Jean de la Croix portugál hibrid, Huế ágyúalapítója. (18. század). Az elveszett viasz olvasztása mindig is tisztességes volt. A Trần Vũ szobor (Hanoiban a Nagy Buddha pagodája) A huế-i dinasztikus urnák pedig a vietnami bronzalapítók ügyességét mutatják be (lásd még Chochod, Annamban alkalmazott alapítási módszerek, in BEFEO, IX, 155).

LAKATOSOK

      SAz inoid kultúra ismerte a görgős lakatot és a rugós csapot, amelyeket gyakran alkalmaznak nagy bútorok lezárására. A hagyományos vietnami kultúrában a lakat ismeretlen, a házak kapuit farúddal, szorítással zárják.

Bibliográfia

+ J. Silvestre. Annam és francia Cochin-Kína pénzeinek és érmeinek kutatásához és osztályozásához használható feljegyzések (Saigon, Imprimerie nationale, 1883).
+ GB Glover. Kínai, annami, japán, koreai érmék, a kínai kormány amulettjeként használt érmék és magánjegyek (Noronha és Co Hongkong, 1895).

+ Lemire. Indokína ókori és modern művészete és kultusza (Párizs, Challamel). Konferencia december 29-én a Sociéte francaise des Ingénieurs coloniaux-ban.
+ Désiré Lacroix. Annami numizmatika, 1900.
+ Pouchat. Joss-bot-ipar Tonquinban, Revue Indochinoise, 1910–1911.

+ Cordier. Az annamesi művészetről, Revue Indochinoise, 1912.
+ Marcel Bernanose. Művészek Tonquinban (Decoration of metal, Jewellers), in Revue Indochinoise, Ns 20, 1913. július–december, p. 279–290.
+ A. Barbotin. Petárdaipar Tonquinban, Bulletin Economique de l'Indochine, 1913. szeptember–október.

+ R. Orbán. Minh Mạng művészeti bronzai, BAVH-ban, 1914.
+ L. Cadière. Művészet Huế-ban, BAVH-ban, 1919.
+ M. Bernanose. Dekoratív művészetek Tonquinban, Párizs, 1922.
+ C. Gravelle. Annami művészet, BAVH-ban, 1925.

+ Albert Durier. Annami dekoráció, Párizs 1926.
+ Beaucarnot (Claude). Kerámia technológiai elemek az indokínai művészeti iskolák kerámia részlegeinek használatához, Hanoi, 1930.
+ L Gilbert. Ipar Annamban, BAVH-ban, 1931.
+ Lemasson. Tájékoztatás a haltenyésztési módszerekről a tonkinai deltában, 1993, 707. o.

+ H. Gourdon. Annam művészete, Párizs, 1933.
+ Thân Trọng Khôi. Quảng Nam emelő kerekei és Thừa Thiên norias lapátjai, 1935, 349. o. XNUMX.
+ Guilleminet. Quảng Ngãi Norias, BAVH-ban, 1926.
+ Guilleminet. Szója alapú készítmények Annamese étrendjében, in Bulletin économique de l'Indochine, 1935.
+ L. Feunteun. Kacsatojások mesterséges keltetése Cochinchinában, in Bulletin Economique de l'Indochine, 1935, p. 231.

[214]

+ Rudolf P. Hummel. Kína dolgozik, 1937.
+ Mercier, Annami iparosok szerszámai, BEFEO, 1937.
+ RPY Laubie. Népszerű képek Tonquinban, BAVH-ban, 1931.
+ P. Gourou. Falusi ipar a Tonquinese-deltában, Nemzetközi Földrajzi Kongresszus, 1938.

+ P. Gourou. Kínai ánizsfa tonquinban (Kommüniké a mezőgazdasági szolgáltatásokról Tonquinban), 1938, p. 966.
+ Ch. Crevost. Beszélgetések a tonquini munkásosztályokról, 1939.
+ G. de Coral Remusat. Annami művészet, muszlim művészet, Extreme-Orient, Párizs, 1939.
+ Nguyễn Văn Tố. Emberi arc az annamesi művészetben, CEFEO, 18. szám, 1^st trimeszter 1939.

+ Henri Bouchon. Őslakos munkásosztályok és kiegészítő mesterségek, Indokínában, szeptember 26. 1940.
+ X… – Charles Crevost. A tonquinese munkásosztály animátora, Indokínában, 15. június 1944.
+ Công nghệ thiệt hành (gyakorlati iparágak), Revue de Vulgarisation, Saigon, 1940.
+ Passignat. Hanoi mesterei-Iacqueres, Indokínában 6. február 1941-án.

+ Passignat. Lakk, Indokínában, 25. december 1941.
+ Passignat. Elefántcsont, Indokínában, 15. január 1942.
+ Derűs (R.) Annami hagyományos technika: Fametszet, Indokínában, 1. október 1942.
+ Nguyễn Xuân Nghi alias Từ Lâm, Lược khảo mỹ thuật Việt Nam (A vietnami művészet vázlata), Hanoi, Thuỵ-ký nyomda, 1942.

+ L. Bezacier. Esszé az annami művészetről, Hanoi, 1944.
+ Paul Boudet. Annami papír, Indokínában, 27. január 17-én és február 1944-én.
+ Mạnh Quỳnh. A Tet népszerű fametszeteinek eredete és jelentése, Indokínában, 10. február 1945.
+ Crevost et Petelot. Indokínai termékek katalógusa, VI. Tanninok és színezőanyagok (1941). [A termékek vietnami nevei megadva].

+ Aug. Chevalier. A tonquini fák és egyéb erdei termékek első leltározása, Hanoi, Ideo, 1919. (vietnami nevek vannak megadva).
+ Lecomte. Az indokínai erdők, Agence Economique de l'Indochine, Párizs, 1926.
+ R. Bulteau. Megjegyzések a kerámiák gyártásához Bình Định tartományban, in BAVH, 1927, p. 149 és 184 (jó listát tartalmaz a különféle kerámiákról Kibékít és alakzataik, valamint helyi nevük).
+ Despierres. Kínai abakusz, Sud-Est, 1951.

MEGJEGYZÉSEK :
◊ Forrás: Connaisance du Vietnam, PIERRE HUARD & MAURICE DURAND, Felülvizsgált 3. kiadás, 1998, Imprimerie Nationale Paris, École Française D'Extrême-Orient, Hanoi - Fordította: VU THIEN KIM - NGUYEN PHAN ST Minh Nhat Archívuma.
◊ A fejléc címét, a kiemelt szépia képet és az összes idézetet beállította Ban Tu Cs - thanhdiavietnamhoc.com

Lásd még :
◊  Connaisance du Viet Nam – Eredeti verzió – fr.VersiGoo
◊  Connaisance du Viet Nam – vietnami változat – vi.VersiGoo
◊  Connaisance du Viet Nam – All VersiGoo (japán, orosz, román, spanyol, koreai,…

BAN TU THƯ
5 / 2022